Mi történt a 867 milliárdos hitellel?

Nógrádi Zoltán szerint téves az a kormányzati sikerpropaganda, amely azt hangoztatja, hogy előkelő helyet foglalunk el az uniós források fogadásában. "Az ország pályázói, önkormányzatai, vállalkozói és a költségvetés szempontjából nettó befizetői státuszba kerülhetünk. 155 milliárd forint befizetési kötelezettség terheli ebben az évben az országot, ezzel szemben a pályázók nem jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyeket az Európai Unió különböző alapjai biztosítanak számukra. Ez negatív szaldót, veszteséget jelent" - jelentette ki. A képviselő feltette a kérdést, hogy mi történt az Európai Beruházási Banktól felvett 867 milliárd forintos hitellel, amelyet az európai uniós pályázatok, projektek finanszírozására szántak, hiszen ilyen projekteket, fejlesztéseket ebben az évben nem is finanszíroznak hazánkban. A politikus aláhúzta, hogy a magas - az idei tervezettet jóval meghaladó - államháztartási hiány befolyásolja az európai uniós források felhasználását, hiszen a költségvetés nem tudja finanszírozni az uniós projektek ráeső részét. Ezt bizonyítja, hogy a kormányzat már több határozatot hozott arról, hogy a korábbi hazai előirányzatok kifizetését felfüggesztik. "Ha a leszerződött fejlesztéseket sem finanszíroz a kormány, akkor mi történik azokkal, amelyek még nem is szerződtek le?" - tette fel a kérdést. A képviselő aggasztónak nevezte, hogy leállt a pályázatok értékelése, nincs leszerződött fejlesztés, és a kormányzat a valós helyzet beismerése helyett az adatok kozmetikázására készül.

Kovács László nem jelenik meg a bizottság előtt - Hörcsik Richárd szerint nem biztos, hogy az MSZP-s politikus eleget tud tenni EU-s megbízatásának!

Mint ismeretes, Kovács Lászlót az Európai Bizottság jövendőbeli energiaügyi biztosának jelölték, és jelölti meghallgatása szeptember 30-án lesz. Az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottsága arra kérte Kovács Lászlót, hogy jelenjen meg a testület előtt, még a biztosi meghallgatása előtt. Hörcsik Richárd elmondta, hogy ezt a kérést a bizottság kormánypárti tagjai sem ellenezték. A miniszter először azt üzente, hogy nem ér rá, később pedig azt válaszolta, hogy csak a meghallgatása után jelenik meg a parlamenti bizottság előtt. "A külügyminiszter nem tesz eleget törvényi kötelezettségeinek, magatartása alkotmánysértő, amikor visszautasítja a parlamenti bizottsági meghallgatását. Az illetékes bizottság így nem tud megbizonyosodni a jelölt szakértelméről a szeptemberi meghallgatás előtt" - jelentette ki. Az Országgyűlés Európai ügyekkel foglalkozó bizottságának fideszes alelnöke kételkedik abban, hogy Kovács László eleget tud-e tenni új európai uniós megbízatásainak, ha itthon a legalapvetőbb feladatait sem képes ellátni. "Félő, hogy általa Magyarország presztízsveszteséget szenved" - tette hozzá. Hörcsik Richárd nehezményezte, hogy a Külügyminisztérium nem hajlandó szakértői szinten tájékoztatást adni arról, hogy hogyan történik az Európai Uniós dokumentumok kormányzati kezelése. "Tiszta, világos, átlátható kapcsolatrendszerre van szükség, hogy a magyar polgárok közelebb érezzék magukhoz az Európai Uniót" - szögezte le.